Aggodalom: Van választásunk? Ahogy Montaigne mondta: "aki fél, hogy szenvedni fog, az már szenved a félelmei miatt". Hatalmas árat fizetünk az aggodalmaskodásért, fizikailag, mentálisan és érzelmileg; mégis, a kutatások szerint szinte mindannyiunkat érint valamilyen módon. Akkor mi az? A stressz eredeti jelentéséből, a "fojtogatni" jelentésből az évszázadok során fejlődött ki a mai meghatározásunkig, amely szerint "pszichológiai szorongás vagy izgatottság, ami aggodalomra ad okot, általában valami közelgő vagy várható dolog miatt".
Értsük meg
Folyamatosan rágódik korábbi vagy jövőbeli rossz események lehetséges következményein és kimenetelein, és értékeli azokat. Jó dolog ez? Az ökölszabály az kellene legyen, hogy ha a stresszelés nem vezet sehová, akkor túl sokat aggódunk. A stresszelésnek rengeteg negatív hatása lehet ránk. Ha állandóan aggódunk, az életünk bizonytalan. Az aggódás tönkreteszi a lelki békénket, mivel a kellemetlen gondolatok és képek folyamatosan betolakodnak, befolyásolva a koncentrálási és tisztán gondolkodási képességünket.
Hozzájárul a kétségekhez és a határozatlansághoz, ami miatt bénultnak és cselekvésképtelennek érezzük magunkat. Az aggódó gondolatok feszültséget okoznak a testben. Befolyásolják a mozgási képességünket. Az aggodalommal kapcsolatos fizikai problémák közé tartozik a fejfájás, az emésztési zavarok, a magasabb vérnyomás, a betegség és az asztma. A szélsőséges aggodalom pánikrohamot eredményezhet.
Immunrendszer
Csökkenti az immunrendszerünk hatékonyságát, így öregedünk is! Akkor miért csináljuk? Az elménk rendkívüli eszköz, amely képes kihasználni a tapasztalatok által tanultakat, emellett elképzelni, hogy mi történhet potenciálisan a jövőben, hogy segítsen eldönteni, mit tegyünk. Az aggódást úgy írták le, mint a félresikerült kreativitást. Mivel az aggódás egyfajta mentális stimuláció, szokássá és függőséggé válhat. Amint megértjük, hogy a stressz egy megszokott reakció, megváltoztathatjuk azt.
Az első lépés a stressz rutinjából való kitöréshez tehát a tudatosság. Ha észrevesszük, hogy az aggodalom milyen hatással van a testünkre, az segít felismerni az okokat és azonosítani a szorongásainkat. Ezután lehetséges, hogy tudatosan szembeszálljunk ezekkel az aggódó gondolatokkal, és megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat. Bármennyire is szeretnénk, soha nem leszünk képesek mindent irányítani. Kérdezzük meg tehát magunktól, hogy képesek vagyunk-e tenni valamit azzal, ami aggodalmat okoz. Ha tudsz, akkor tedd meg, ha nem tudsz, akkor fogadd el, hogy az aggódás egyáltalán nem fog segíteni.
Pozitív fellépés
Bármilyen pozitív cselekvés jobb energiafelhasználás, és csak a fizikai cselekvés képes elterelni a figyelmünket a stresszről. Ha egy kis lépést teszünk egy probléma megoldása felé, rájöhetünk, hogy a probléma mégsem olyan nagy, és segíthet megtörni a döntésképtelenség körét, így segíthet abban, hogy úgy érezzük, jobban kézben tartjuk a dolgokat. Tartsuk szem előtt a stresszt, és adjunk magunknak engedélyt a szórakozásra.
A nevetés növeli az immunsejtjeinket és felszabadítja az endorfint az elménkben, így használjuk a képzeletünket kedvezőbb kreatív módon. Az életben nincs bizonyosság, hiszen nem tudjuk megjósolni a jövőt. Ezért az aggodalom mindig velünk lesz. De ha időt és energiát pazarolunk a stresszre, az azt jelenti, hogy csak fél életet élünk. Ezért VÁLASSZUK, hogy kevesebbet stresszelünk és tovább élünk.
