E csodálatos írások segítségével ez a jelentés bemutatja, hogyan találkozhatunk mindannyian az Isteni Potenciállal, a mágikus tudatossággal. Máté 7:13-14-ben olvasható: "a szűk kapun menjetek be, mert tágas a kapu, amely a pokolra vezet". Valóban nagyon sokatmondó vers. De hová is vezet pontosan ez a tanulságos vers.
Vegye figyelembe
Tegyünk egy kis húst erre a csontvázmondatra, és nézzük meg, milyen ezoterikus táplálékot lehet belőle meríteni. Fedezzük fel, hogy ez a konkrét szentírás hogyan változtathatja meg drámaian nagyszerűen az életünket. Mindannyian belsőleg fel vagyunk szerelve a spirituális ébredésre. De amíg nem kapcsolódunk tudatosan a felkavarás iskolájához vagy dinamikájához, addig az ilyen szentírások, mint ezek, csak intellektuális értéküknél maradnak. A szentírás szó szerinti olvasása nem elegendő, az ilyen nem érinti a lélek ébredésének iskolai útját és a csodatudat közvetlen megismerésének készségét.
Most még inkább, mint valaha, itt az ideje, hogy a személyes felhatalmazás, a mindannyiunkban lévő Isteni közvetlen megtapasztalása felé mozduljunk el. Ebben a helyzetben semmilyen külső eszköz - mint például az írott vagy kimondott szavak, amelyek csak inspirálóak és irányítóak - nem adhatják meg nekünk Istent, csak azért, mert Isten már megvan benned. Evolúciós szempontból már régen itt az ideje, hogy a korlátozó vallási dogmákon és a félelem által vezérelt hitrendszereken túl a valódi valóság és a spirituális érettség felé, a közvetlen Isten-jelenlétbe vagy a csodatudatba fejlődjünk.
Emlékezz a
Fontos szem előtt tartani, hogy a bibliai "templom" nem egy fizikai épületre, hanem az ember tudatára utal. Hasonlóképpen, a bibliai "zsidó" kifejezés a "belső" létet írja le - azt, aki Istent belül keresi. A kifejezés nem a zsidó államra vagy annak népére utal. Így a szavak a keresztre feszítés mellett így hangzanak: "üdv a zsidók királyának" jelentése, dicséret (ébredés) legyen a befelé irányított lélek, aki a saját Krisztusát próbálja belül.
Alapjában véve mindannyian "befelé" vagyunk drótozva: minden egyes ember az égi keresésre van kódolva. Így a fenti Máté-írás a spirituális ébredésre utal, kizárólag a saját belső gondolkodásmódunkon keresztül. A keskeny kapu a 'legkisebb' vagy legkisebbre redukált önmagunkban való részesedésről beszél, a széles kapu pedig a külvilágról, a testi elme függőségi vonzalmáról és a kondicionált öt érzékkel és azok állatias mércéjével való kapcsolatáról.
Két kapu van. Az egyik a paradicsomba, a másik a pokolba vezet. A mennyországba vezető kapu a szoros, vagy keskeny kapu - a befelé irányuló kutatás -, a pokolba vezető kapu pedig a "világ" érzéki tudatosságának külső, széles kapuja. Milyen gyakorlati teendőkkel jár a szűk kapun való belépés: hogyan lehet rajta keresztül belépni? Belépünk-e a hitrendszerünkkel, a hitvallásunkkal, a társadalmi rangunkkal, a spirituális hitünk zászlóival? És, hogy különösen belül hol helyezkedik el ez a szűk kapu? Másképp fogalmazva: mi a jelszó a paradicsomhoz, a csodatudathoz?
Konvergencia
A paradicsom jelszava a MEGVÁLTÁS. A keskeny kapu - ami a pszichológiai konvergenciát jelenti - az agyban lép működésbe, míg a széles kapu a vallási tudatlanság szabályozása alatt működik: az alsó én vagy állatias színvonal, itt a pokol néven ismert. Működési szinten mindkét kapu az elme polárisan ellentétes állapotait képviseli. Ennek az az oka, hogy tanulnunk kell a széleskörű tapasztalatainkból, és az ilyen tanulságok révén szabályosan választunk 1 kaput a másik helyett.
Így, miután azt választottuk, hogy befelé vagy, keskeny kapu, gyakorlati lépéseket teszünk ezen az úton, a közvetlen keskeny kapu tudatosság megvalósítása érdekében. A befelé fordulás eme választásának meghozatala és az első befelé irányuló intézkedések megtétele e tekintetben egyéni bátorságot igényel. De az eljárás - amit itt elmagyarázunk - valóban nem nehéz, de elkötelezettséget és odaadást igényel. Másképp fogalmazva, meghozzuk a döntésünket és végigvisszük, függetlenül attól, hogy a széles kapu tapasztalataink mit vetnek elénk.
Ne feledje
Ez tehát a mi bibliai bátorításunk ebben a folyamatban, hogy "befelé" jussunk. A széles kapu tudatosság az alsó-önmagát képviseli és megfelel csak - a kondicionált elme-érzékek jellege - itt pokolnak vagy szenvedésnek nevezve - míg a keskeny kapu kielégíti vagy növeli a lelket/szívet a tudatos Örökkévaló színvonalára. A hamis személyiség kialakításával a széles kapu azonosítás a vallási identitás elvesztéséhez vezet - innen a mondás:'mi nagyszerű a világ legyőzésében, ha közben elveszítjük a lelkünket'.
Tehát a "keskeny kapu" eredetileg a széles kapu jellegének SZŰKEbbé tételéről szól: a pontatlan, határozatlan értelem szűkítéséről: a szüntelenül felszínen hívő elme cselekedeteinek szűkítéséről és a széles kapu vagy "a világ" érzéki tudatosság fokával való vonzalmának szűkítéséről. Ahogy a teknősbéka visszahúzza végtagjait a páncéljába, a pszichológiai fókusz szűkítése az, ahogyan az érzetek visszahúzódnak vagy leválnak a vonzódásuk tárgyairól - mind pszichológiai, mind fizikai értelemben.
Ez a "belső" eljárás a széles kapu függőségi megtapasztalásának spirituálisan kielégítő szűk kapu tudatossággá való átalakítására. A keresztre feszítés szimbolikus vagy ezoterikus üzenetének egy részét mutatja az a kép, amelyen Jézus szemei - a kereszten - összefutnak. A pszichológiai széles szál összeszűkülése a konvergencia révén tehát a generált hamis karakter, a testi elme vagy az alacsonyabb én privát keresztre feszítését reprodukálja.
Jó tudni
A "konvergencia" napi gyakorlása lehetővé teszi az elme számára, hogy alkalmazkodjon a tudatosság két állapotának egyidejű kezeléséhez: a világegyetemi tudatosság és az örök tudatosság (széles kapu és keskeny kapu). Ezt a működési képességet megelőzően az agy-idegrendszer csak mono- vagy egyállapotú fókuszban működött. Most lépünk be a csoda megértésének birodalmába, ahol a keskeny kapu megkülönböztető képessége spirituális Hódítóvá válik a fiktív személyiségvezérelt széles kapu bölcsességgel szemben. Ahogy a konvergencia létrejön, már nem állunk e hamis személyiség, a széles kapu vonzásainak kényszere és dominanciája alatt: most már tudatos döntéseket hozunk, amelyeket a Határozott értelemmel fogalmazunk meg a Határozatlan helyett.
Az elme intellektusa az állatias mono-kalibrációból az idő és az időtlenség - relatív és abszolút - egyidejűleg történő lazításába kalibrálódik az idegrendszerben. Emlékezve arra, hogy csak monóban feltöltődve jövünk erre a világra. Most a tudatosság egy Új képessége indult be, tárult fel, ébredt fel, a "földi paradicsom" megértése egyéni szinten. Biblikusan megfogalmazva: "menny és föld (belül) tele van a te dicsőségeddel" - a teljes spirituális potenciál mindig elérhető a "befelé" való konvergálás révén. A konvergenciával szembeni tolerancia időre van szükség a növekedéshez. Azért mondom, hogy idősebb, mert, annyi boldogság kapcsolódik a konvergált szakaszhoz - idősebb szűk kapu - az idegrendszernek időre van szüksége, hogy akklimatizálódjon, kulturálódjon a tiszta boldogság hullámainak (bibliai elragadtatás) elviselésére.
Vegye tudomásul
Többszöri "kapcsolatra" van szükség ezzel az elme/test struktúra kapcsolattal, hogy végül "összeházasodjunk", alkalmazkodjunk a tiszta energia hullámzásához, a mesterséges széles szálú karakter hígító hatása nélkül. Ezen a szinten az ember a külső világkapu akciójától eltérő, belső Isteni Jelenléttel találkozik. A 'legkevésbé' kifejezés bibliai értelemben fordítható 'színpadnak' is, mint a pontszerű tudatosság. Amint az érett pont, vagy legkevesebb, megalapozódik a megértésben, az egyéni szellem - a maga kombinált aspektusában - szabaddá válik a tudatos végtelenségbe - a transzcendenciába, vagy a Lét nem áthatott állapotába, a széles kapu megtapasztalásának vakító fényéből való újbóli elfogás veszélye nélkül.
Másképp fogalmazva, az új akarat magjai már nem eresztenek mély gyökeret a jövőbeni újrajátszás vagy a lehetséges karmikus adósságok számára. A mélytengeri búvárkodás kulcsa a megfelelő szögben való vízbe lépés. Hogy segítsünk az elme mélyére merülni, mutassuk be'a megfelelő szög' automobilt, a címszót, az Aum-ot. A mantra természetesen és könnyedén viszi el az elmét a megszokott tudatos fogalmakból erre a nem megszokott, tudattalan spirituális szintre. A mantra az agy természetes módja a konvergenciának, hogy a konvergencia bevezeti a fejet a tudatosság egységes mezejébe. Ezt a szemek konvergálásával és a fókuszált belső hallással éri el.
A fókuszált szemek és a belső hallás a fejet az agyközépső ponthoz viszik, amely pont a tobozmirigyet aktiválja támogatásra. Szem előtt tartva, hogy a tudatos és a tudattalan két különálló elme, ehelyett egy megosztott elme két oldala. Így a mantra - ami az elme automobilját jelenti - magába foglalja vagy egyesíti ezt a gondolatok által létrehozott elkülönülést azáltal, hogy az elmét a tudattalan aspektus minden szintjén keresztülviszi, ezáltal tudatossá vagy teljessé teszi. Ebben az összefüggésben a mantra úgy működik, mint egy mélytengeri rezgő fáklya, amely a tudatos tudatosságot a tudattalanba, az elme nem ébredt komponensébe viszi. Az Aum reprodukálja a világ finom hangját, amelyre a belső hallás ráhangolódik.
Vegye figyelembe
Ez a szent hang, ahogy a klinikán is említettük, újrakalibrálja az elmét, hogy 1-3 ciklus/mp között oszcilláljon - ez a Delta vagy Isteni állapot. Az Aum alatt a szemek és a belső hallás természetesen a szemöldökök között konvergálnak, ami "színpadi központosítás" aktiválja a tobozmirigyet és az agyalapi mirigyet. Így jön létre a bal/jobb agyfélteke harmonizációja vagy a teljes spektrumú agyi tudatosság, vagyis a tudat kitágulása. Ebben az új, eleven tudatban a tudatosság a tudatalatti fókuszon - a szabadon áramló gondolkodáson - keresztül működik a szelektív ego-vezérelt tudatos elme tartalom vagy a csipkézett felszíni gondolatok gondolkodása helyett.
Másképp fogalmazva, ahogy az elme tudatos kapacitása bővül, a tudatosság már nem valamin keresztül szűrődik, a tudatállapotok kondicionálásán keresztül, mint korábban. Ahogy a valóság az örök Jelen Pillanaton, a Moston keresztül kezd feltárulni, az életet már nem a kondicionált elme és a vak társadalmi látásmód visszapillantó tükrén keresztül tapasztaljuk meg. Életünk többé nem tükrözi a félelem által vezérelt napirendeket, a korábbi kondicionáltságra való automatikus reakció cselekvést.
Most már szabadok vagyunk, hogy ÉLJÜNK, és nem csak rabként létezünk a sok vagy egy irányító elmeállapot hurkolt tartalmain keresztül. Ne feledjétek, a gondolkodásmód diktálja az életeteket. Mivel az életet jelenleg nagyobb tudatosságon keresztül érzékeljük és tapasztaljuk, ez olyan, mintha először érintenénk a vallási tájképünket. A konvergencia megszabadított minket a gondolatok által teremtett világ illúziójától.
Tudtad?
A Vatikán kertrészében van egy fenyőtoboz mellszobor. Erről a szimbólumról - amely a tobozmirigyhez szól - ritkán beszélnek a hitéletben, pedig ezoterikus üzenete a spirituális ébredési folyamat szempontjából kiemelkedő fontosságú. Sokan ismerik a verbális kántálást, különösen az Aum vagy Om kántálását. Megmutatjuk, hogyan lehet ezt a mantrát tisztábban, finomabb másként, mint felszíni decibeles hallással megszerezni. Kántáljatok normál felszíni hangerőn kb. 20/30 másodpercig.
Most csökkentse és hagyja abba a külső verbális recitálást, és tartsa meg a mantra belső hallgatását nem verbálisan vagy csendben belülről, ebből a mélyebb szögből. Másképp fogalmazva, lépjünk be a "mínusz" decibeles hallásba, és folytassuk a belső hallás mínuszának elmélyítését. Most a felszíni fejhallgatást a Béta agyfrekvencia 14-21 ciklus/másodperc értékéről a Théta egyesítő állapot 4-7 cps belső hallására visszük. Folyamatos gyakorlással még mélyebbre, 1-3 cps-re, a Delta állapotra csökkenthetjük az agy oszcillációit.
Ez az összeg a Transzcendenciának vagy Isten-Vibrációs állapotnak felel meg. Ha az elme a széles kapuba sodródik, és ez meg fog történni - ezért gyakoroljuk - tartsunk szünetet körülbelül 3 másodpercig, majd kezdjük újra a "belső hallást". Minden egyes újraindított 'belső hallás' egy mélyebb szintről származik, így minden mantra újraindítása előrelépést jelent a tudatosság kiterjesztésében, semmi sem hiányzik, csak nyerünk. Ahogy a csodatudat növekszik, úgy jövünk rá, hogy a konvergens pont és a végtelen egyenértékű: áthatja őket az idő, a tér és az ok-okozati összefüggés.
Záró megjegyzés
A pont, belső érintkezéskor, a koncentrált boldogságnak vagy természetes boldogságnak felel meg, amely a Végtelenségre, a határtalanságra oszlik, amely végtelenség színpadra omlik, hogy újra és újra kitörjön minden egyes alkalommal, amikor a meditációban a "pontkapcsolatot" elérjük. A pont és a Végtelenség mindkettő egymás örök emlékét tartalmazza. Úgy vélem, hogy ma mint faj, szükség van a szó szerinti vallásosság visszaszorítására, és a szentírásokat inkább tervszerűnek kell tekintenünk - a tudatosság fejlődését elősegítő nevelésnek. Érdemes megjegyezni, hogy a korai szentírások nagy részét fejlett jógik és rishik írták - megbirkózva az agy működésével, és azzal, hogy a visszaélések révén a gondolatok hogyan dolgozhatnak értünk vagy ellenünk, a legjobb barátunk vagy a legrosszabb ellenségünk. Az egyéni konvergencia valóban a módszer a csodálatosan működő tudatosság megteremtésére és létrehozására a doktrinális dogmákon és hitrendszereken túl.