A vérszegénység olyan betegség, amikor a vérben a normálisnál kevesebb vörösvértest található. Ennek egyik legfontosabb oka a B12-vitamin-hiány (vagyis a B12-vitamin hiánya).

Perniciózus vérszegénység

Ez akkor fordul elő, ha ez a vitamin nem tud megfelelően felszívódni a szervezetben. A "káros" szó arra utal, hogy a káros hatás nagyon fokozatosan jelentkezhet. Az Egyesült Királyságban a perniciózus vérszegénység a B12-vitamin-hiány leggyakoribb oka. Általában ez a fajta vérszegénység a vitamin rendszeres beadásával kezelhető.

Mielőtt megtudhatná, mi a perniciózus vérszegénység, hasznos megérteni, mi a vérszegénység. A vérszegénység kétféle lehet. Jelezheti azt, hogy kevesebb vörösvérsejtje van, mint amennyi az ember számára normálisnak tekinthető. Azt is jelezheti, hogy kevesebb hemoglobin van az összes vörösvértestben, mint ami normálisnak számít. Függetlenül attól, hogy melyik okból van, mindkét esetben kevesebb oxigén szállítja a véráramban.

Okok

A vérszegénységet okozhatja bizonyos vitaminok hiánya, vagy a vas ásványi anyag hiánya. Mi az a B12-vitamin? A B12-vitamin (más néven kobalamin, esetenként B-12-ként is írják) egy vízben oldódó vitamin. A B-vitaminok családjába tartozik, ahol összesen nyolc van. A B12-vitamin kiemelkedő szerepet játszik a vérképzésben. Emellett elengedhetetlen az idegrendszer és az elme normális működéséhez.

A B12-vitamin létfontosságú az egészséges élethez. Szükséges az új sejtek előállításához a szervezetben. Enélkül nem lehet túlélni. A tipikusan kiegyensúlyozott napi étrend részét kell képeznie. Ez a vitamin megtalálható a halakban, baromfiban, tojásban és tejtermékekben, de a gyümölcsökben és zöldségekben nem található meg. Vérszegénység és egyéb egészségügyi problémák alakulhatnak ki, ha valaki hiányt szenved ebben a vitaminban.

Tünetek

Számos tünet jelentkezhet, ha B12-hiányt észlelünk. Ezek azért jelentkeznek, mert a szervezet nem rendelkezik a szükséges oxigénforrással a vérsejtek számára. Ezt a fajta vérszegénységet autoimmun betegségnek nevezik. Az immunrendszer feladata, hogy antitesteket hozzon létre, hogy megvédje a szervezetet a baktériumok, valamint a vírusok és baktériumok ellen, amelyek megbetegedéssel fenyegetnek. Azoknál az embereknél, akik autoimmun betegségben szenvednek, az immunrendszer antitesteket fejleszt ki, hogy megtámadja a különböző testi szöveteket.

Másképp fogalmazva, az immunrendszer nem ismeri fel, hogy a sejtek a test részét képezik, így támadást indít ellenük. Azoknál a betegeknél, akiknek perniciózus vérszegénysége van, a gyomorban található fehérjéből, az úgynevezett intrinszikus faktorból antitestek képződnek. Ez a fehérje általában a B12-vitaminnal egyesül, majd felszívódik az emésztőrendszerben.

Amikor azonban ilyen jellegű vérszegénység áll fenn, az intrinsic elem nem tud a bélből a B12-vitaminhoz kapcsolódni. A végeredmény az, hogy a vitamin nem képes megfelelően felszívódni a szervezetben. Az elmélet szerint valami a szervezetben kiváltó tényezőként működik, ami arra készteti az immunrendszert, hogy az intrinzikus elem ellen ható antitesteket termeljen. Jelenleg a kiváltó ok nem ismert.

Következtetés

A perniciózus vérszegénység leggyakrabban 50 év felett alakul ki. A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál. Úgy gondolják, hogy a betegségnek genetikai kapcsolata van, mivel gyakran előfordul, hogy a családokban öröklődik. Ez az egészségügyi állapot gyakrabban fordul elő azoknál, akik más autoimmun betegségekben szenvednek, például Addison-kórban, lupuszban, pajzsmirigybetegségben és vitiligóban. Egy egyszerű vérvizsgálattal kimutathatók az ezt a betegséget okozó antitestek.